Érdekességek a csokoládéról

Amerikában az aztékok már jóval az európai hódítók előtt is itták a csokoládét. Európa számára azonban csak az 1500-as években vált elérhetővé, amikor Spanyolország mint kakaóbehozatali monopólium folyamatosan szállítani kezdett a két kontinens között. A forró csokoládé II. Károly uralkodásának idején divatot teremtett, ekkor nyílt meg az első londoni csokoládéüzlet is, a Chocolate House.

Csokoládé

3 meglepő tény a csokoládéról

Az első csokoládégyár Bristolban épült 1728-ban. A tejcsokoládé szeletre azonban még várni kellett, egészen addig, amíg a Nestlé fivérek 1847-ben fel nem találták a csokoládé ezen új formáját. Jelenleg a legfinomabb és a hivatalosan is legjobb minőségűnek elismert csokoládét Belgiumban gyártják, ahol a bonbontól kezdve egészen az ízesített kakaóitalokig minden megtalálható, határt egyedül a rajongók pénztárcája szabhat.

3 dolog, amit eddig még nem hallottál

Optimista gyerekek?

A csokoládé boldogsághormont termel – ez az, amit szinte mindenki tud, nem véletlenül esszük oly nagy hévvel, amikor lelkileg mélyponton vagyunk. Arra azonban, hogy a csokoládé rendszeres fogyasztása a magzati korban milyen hosszú távú hatásokkal jár éppen a miatta termelődő boldogsághormonoknak köszönhetően, csak nemrégiben derült fény. A Helsinki Egyetem kutatói megfigyelték, hogy azoknak az anyáknak, akik terhességük idején naponta esznek csokoládét, optimistább gyerekeik születnek, mint azoknak, akik ritkábban fogyasztják. Míg a terhességük alatt stresszes anyák csecsemői hat hónapos korukban félelmektől szenvednek, azokra a babákra, akiknek anyja – bár stressznek volt kitéve – csokoládét fogyasztott, ez nem volt jellemző. A tudósok szerint a csokoládé befolyásolja a magzat agyának fejlődését, és mérsékli a stresszhatást anya és magzata között.

Az egészség forrása?

A nyers kakaóbab a föld egyik legnagyobb antioxidánskapacitással, flavonoid hatóanyaggal rendelkező növénye. A növényekből kimutatott, mintegy 5000 flavonoid jelentős gyógyhatással rendelkezik. Ezek az anyagok értágítók, fokozzák a véráramlást, csökkentik a vérnyomást. Az erek védelme, amit számos, jól ellenőrzött orvosi vizsgálat bizonyított, részben az antioxidáns hatásnak, de elsősorban a flavonoidok áldásos tulajdonságainak köszönhető.

A jó minőségű, fekete csokoládé több szempontból is jótékonyan hat a szervezetre:
  • frissít;
  • lassítja az öregedést;
  • javítja a kedélyállapotot;
  • növeli a stressztűrő képességet;
  • erősíti a memóriát;
  • segíti a koncentráció fenntartását;
  • szabályozza a koleszterint;
  • kiváló orvosság szív- és érrendszeri megbetegedésekre: vérnyomásproblémákra, érszűkületre, érelmeszesedésre.

A csokoládé drog?

Ma már sajnos minden jóról kiderül, hogy nem is olyan jó, és bár a fekete csokoládé egészséges, a legtöbben az agyoncukrozott, édes tejcsokoládét szeretjük. Rossz hír azonban, hogy a csokoládé bizonyítottan függőséget okozhat. Akárcsak a munka, a szerencsejáték, vagy éppen a kokain. A táplálkozástudományi szakemberek szerint a túlzásba vitt cukor inkább drogként, semmint táplálékként hat: ugyanazt a biokémiai útvonalat stimulálja az agyban, mint a heroin, és ugyanúgy endorfinokat, boldogsághormonokat termel – olvasható az InforMed oldalán. Ugyanakkor azonban, ahogy a drogokról, a csokoládéról is le lehet szokni, ha kellő kitartás és elszántság van benned. És ha ismered az ezt megkönnyítő kis trükköket:
Ha érzed, hogy leesett a vércukrod, egyél meg egy banánt, hiszen a banán cukortartalma fokozatosan szabadul fel a szervezetben.
Ha hirtelen rád tör a csokoládé utáni vágy, várj negyedórát, hiszen a legtöbb vágy hevessége csak rövid ideig tart.
Válaszd mindig a fekete csokoládét! Elsőnek talán nem tűnik olyan kielégítőnek, de legalább bizonyítottan egészséges. Ha pedig hozzászoksz az ízéhez, később már a keserű csokival is legyőzheted a tejcsokoládé éhségedet.